|
agonia russkaia v3 |
Agonia.Net | Правила | Mission | Контакт | Зарегистрируйся | ||||
|
|
| |||||
| Статья Общество Конкурс Эссе Multimedia Персональные Стихотворения Пресса | ||||||
![]() |
|
|||||
agonia ![]()
■ идут купцы Контакт |
Комментарии членов сайта
Просмотревшие: 7070
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2011-12-17 | [Этот текст следует читать на // Русском magyar] | Submited by P. Tóth Irén
Hiába fogom görcsösen a kezed
hiába fonjuk egy kötegbe a hajunkat hiába feszül akaratos tested gyönyörökkel az alkonyba és én hiába égetek magamban szebb tüzeket a napnál meghalunk a kövek lezuhannak a Duna éhes a puskapor visít a hajnal élesre köszörüli a kövön a villanyoskereket mérges füvek csillognak a betegségek készülõdnek orvosok késcsillanásán a halálunk ragyog tüdõnkben valami sápadt mozgalom támad valakit megcsókolunk a szívünk széthasad vagy fonnyadt vénségünkben mint az emberiség egy elfakult könnye a földre esik kifáradt fejünk meghalunk boncolás után a pokolszagu krematórium vagy rothadás a vizek fenekén vagy egy uj domb a füves hegyoldalak síkján Anitra meghalunk Budapest, 1925
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
| Дом литературы | |||||||||
Переиздание любых материалов этого сайта без нашего разрешения строго запрещено.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net
E-mail | Политика публикации и конфиденциальность