agonia russkaia v3 |
Agonia.Net | Правила | Mission | Контакт | Зарегистрируйся | ||||
Статья Общество Конкурс Эссе Multimedia Персональные Стихотворения Пресса Проза _QUOTE Сценарии | ||||||
|
||||||
agonia Лучшие Тексты
■ идут купцы
Romanian Spell-Checker Контакт |
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2012-05-28 | [Этот текст следует читать на // Русском magyar] | Submited by P. Tóth Irén
Itt most a nincs van.
Felelõs hülyék és felelõtlen gazemberek virágkora. Nem! Nem! Nem! Ez nem kell nekem, ezt nem akarom! Sok a felkiáltójel. A kérdõjelek helyénvalóbbak lennének. Kérdésessé vált létezésem értelme. Az öngyilkosság viszont nem kiút. Illetve „ki”-nek „ki”. Csak nem út. Úgy néz ki: hovatovább nincsen hova tovább. Valamikor akartam valamit többedmagammal. Már nem akarok semmit. Egymagam vagyok. Illetve ez hülyeség: fordítok, lektorálok, ténykedem. Tehát tényezõ vagyok. Ha akarom, ha nem. Vagyis gyáva vagyok. Nem merek a belsõ sötétbe ugrani. Inkább elüldögélek a Hotel Abgrund teraszán, és nem mondom, hogy Nem! Nem! Nem! Iszom a sörömet, és verset írok, élvezettel szívom a cigarettám (vagy ha nem is élvezettel, de szívom). És? Pereg a homokóra, és múlik el az élet. Ez még aránylag jó. Egyébiránt: minden mállik és széled. És nem tudom mondani, hogy nem! nem! nem! Feloldódik minden egy nemigenben.
|
||||||||
Дом литературы | |||||||||
Переиздание любых материалов этого сайта без нашего разрешения строго запрещено.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net
E-mail | Политика публикации и конфиденциальность